A Dinnyési-Kajtor csatorna

A Velencei-tó felesleges vízmennyiségének levezetése céljából hozták létre fogalmam sincs mikor (1950 környékén talán). A csatornát kb. a nyolcvanas évek végéig halászták, amiből következik, hogy volt hal a vízben. Az egyik horgászújságban olvastam valamikor, hogy néha csak azért engedtek le a Velencei-tóból vizet (akkor még volt benne), hogy a csatornában élő komoly csukaállomány lakmározni tudjon a leszökött kárászokból. A kilencvenes évek végén is találkoztam még emelőhálós halászokkal. Ez már a múlt, akárcsak a mesés halállomány…

A csatorna Dinnyés település területén válik ki a Velencei-tóból, majd tovább haladva Börgöndpuszta település mellett Elzamajorig (itt ér véget a természetvédelmi terület határa),

Itt egy kilencven fokos kanyart véve (folyás szerint jobbra) éri el Seregélyes északi oldalát, ahol elhalad felette a 62-es számú főút, majd száz méter múlva egy vasútvonal. Ezután kisebb kanyarokat véve éri el Belsőbárándot, majd valahol Aba és Sárkeresztúr között ömlik a Sárvízbe.

Kb. 1997-ig rendesen és eredményesen horgászható víz volt, ahol senki nem foglalkozott az engedélyekkel. Ekkor egy ELHIBÁZOTT döntés következményeként megkezdődött a csatorna kotrása. A folyást a 62-es útnál összeszorították egy kb. másfél-két méter széles kis árokba melyben nyáron húszcentis víz csordogál, már amikor csordogál valami… Ez a BOTRÁNYOS művelet totálisan átalakította az egész vízi életteret. A kotrógépek százával emelték partra a csukákat, tíz-húszkilós harcsákat (na milyen víz lehetett, ami ilyen halat felnevelt???), rengeteg pontyot, kárászok ezreit. Fogható volt az amur, én még Botos Kölöntét (szigorúan védett!) is fogtam, mások öt méteres spiccbottal ötkilós pontyot! A kotrás és az egyensúly felborítása után megindult a teljes eutrofizálódás. Manapság nyáron, nemhogy halat, de vizet sem látni benne! (Seregélyesnél) Ennyit a történelemből, de ez a meggondolatlanság sok helyi horgászból sírógörcsöt váltott ki…

Az első halak megjelenése március, de még inkább áprilisban várható, ugyanis a téli 20-50 cm-es vízből telelni elvonulnak valahova (talán a sárvízbe?), majd tavasszal visszatérhetnek, de a nagyobb utánpótlás a velencei tóból várható zsilipnyitás idején. Horgászatuk áprilisban kezdődhet (előtte értelmetlen) finom szerelékkel, élőcsalival. Keressük a mélyebb, vagy valamilyen az átlagostól eltérő vízrészeket, esetleg az ugrások árulhatják el a halak tartózkodási helyét. Általában a négy-maximum öt méteres spiccbot elég a kellemes horgászathoz. Régen az áradások idején olyan víz volt, hogy néha elgondolkodtam azon, hogy elkélne egy hatos bolognai is… Akkoriban lehetett fenekezni is. Ma nem igazán érdemes, bár nagyvízkor eredményes is lehet (nem próbáltam). Ehhez a pickert vagy egy finom teleszkópos cuccot javaslok, érzékeny kapásjelzővel, vagy ha elég vékony a spicc, akkor azon nézzük a kapást mely finom rázogatásként jelentkezik (régen trágyagiliszta csalival ezt a módszert alkalmazva a nagyobb kárászokat sikerült kiegyelnünk) Tehát csaliként a trágyagili, a csonti, néha a csemegekukorica és különféle gyurmák javasolhatóak. Etetőanyagban nem kell semmi extra (értsd: bolti), mezei kukoricadara (ehhez vannak szokva) amit én átlátszó víz esetén földdel sötétítek, ha kell liszttel v. zsemlemorzsával teszem jobban ragadóvá. Természetesen a jó etetőanyag szinte mindig meghozza a halat (vagy nem) melyeknek mérete sajnos többnyire 5 és 15 cm között van. Néha igazán szép halak okoznak meglepetést (20 cm-es kárászok, 2 kg-os pontyok) de ez ritka, mint a fehér holló. Egyszer sikerült négy méteres spiccbottal 38 cm-es csukát fognom csonti csalival – izzasztó helyzet volt merítő nélkül… Nem tudom mit hoz a 2005-ös év, de nézve az egyre hanyatló tendenciát (tavaly aki 20 db csalihalnak való kárászt fogott az már istennek számított) nem sok jót remélek. Megeshet, hogy már hal sem lesz a vízben…  Engedély nem kapható, vagy csak én nem néztem körül elég körültekintően. Sok szép régi emléket halmozott fel bennem és még sok horgászban ez a kicsi, általában 5, max. 8 méter széles kis vizecske, ami éppen haldokol, de észérvek által vezérelt emberi tettekkel még megmenthető lenne. Csak 2-3 zsilippel és a víz megfogásával nemcsak a Velencei-tó fölösleges vízével való gazdálkodás lenne hatékonyabb, hanem a nyár szárazság sem fenyegetné a helyi élővilágot (a halakon kívül ott van még az őzállomány, a nyulak, vaddisznók) beleértve a természetvédelmi területen élő számtalan védett madarak mindegyikét…

A természet pedig idővel utat tör, csak segíteni kéne egy kicsit….

Joda